Nosticzius Árpád

Nyeremény

Tam, tam, tam csend és újra tam, tam, tam. Minden tamnál a föld megremeg. A mosdótálban a víz idegesen fodrozódik. A pilács egy kicsit mindig közelebb ugrik az asztalsarkához amin áll, amit négy férfi üli körbe. Egymásra se sandítanak, csak a kártyáikat nézik. Az egyik felnézz, visszatolj a lámpát a helyére.
- Amúgy, ha szabad megjegyeznem cimborák, ez egy egész kellemes kis nap.
- Neked.
- Ez így igaz. - Szól közbe egy férfi az asztal túlsó oldaláról.
- Most miért mondjátok ezt?
Az egyik felnéz a lapjaiból és mogorván röffent egyet. 
- Bajtárs eddig te nyertél minden kört.
- És, ez titeket miben gátol?
Hangos durranás rázza meg a szobát. A pilács felborul, majdnem megnyújtva a cigiket, amik most zsetonként kerülnek felhasználásra.
- Hohó, vigyázz, na.
- Figyelek, ne félj.
- Figyelj is, mert elviszik ezek a fránya disznók a nyereményem még a végén.
Sípolás hallatszik, most még közelebbi a durranás. Az egyik férfi elkapja a olajlámpást, nehogy megint felboruljon.
- Te tényleg figyelsz. Tízes drill. - Csapja az asztalra a lapjait.
- A szentségit.
- Hagyjuk abba.
- Cimborák ne csináljátok már.
Felálltak az asztaltól, és ki-ki a saját ágyára heveredett. Pipa füst száll fel az egyik ágyról, a másikról, hallatszik a ceruza sercenése, ahogy levelet írnak vele.
- Feladjátok?
- Úgy is mindjárt megyünk. Nincs már robaj. - Mutat a férfi az ég felé.
- Igaz is.
A póker király is feltápászkodik, kitölt egy kis kávét magának és cigarettára gyújt.
- Amúgy mit dolgoztok?
A három másik egyszerre horkan fel.
- Én tímár vagyok.
- Én meg ács.
- Kalauz.
- Kalauz, na azokat nem szeretem.
- Nem mindegy az már? Te mi vagy?
- Én tanár lennék.
- És mit tanítasz?
- Biológiát, kémiát.
- Az mocskosabb, mint a kalauz, az biztos.
- Lehet. - Hagyja rá a többiekre. - Mindegy is.
- Gyerekek vannak?
- Nincsenek.
- Nekem van kettő, egy fiú meg egy kis lány.
- Tisztességes. Neked legalább valamid van. És nektek kettőtöknek mitek van?
- Munkánk. - Röhögnek egy nagyot.
Hangos sípszó tépi ketté a csendet kintről. Az ajtó kivágódik és egy kurta bajszú férfi ront be
rajta.

- Rohamra! - Üvölti. Nyakán az erek majd szét pattannak. Mögötte, kettényílt fatörzsek és a futóárok széle roskadozik. Még hátrébb a tüzérségi torkolat tűz élesen felvillanó fényei tanyáznak messze a horizonton.
- Na bajtárs, ha ma is túléled, akkor a nyereményeddel is foglalkozhatsz. - Csap a vállára az egyik játékostárs és eltűnik az ajtóban.
- Előre katona, induljon!